Lehet, hogy furcsán hangzik a cím, lehet nem is értitek..
...de biztos mindenki hallotta már közületek, az tök mindegy, milyen szövegkörnyezetben,hogy "Fogadd el magad!"
Jólvan csesszus...fogadjam el magam, de miért? A hajam nem nő, a tokám annál inkább, az arcom,mint egy 14évesé, nagy a hasam, kicsi a hasam, a fülcimpám kövér, pattanásos a seggem...Gondolom mind fel tudtok sorolni legalább egy tulajdonságot, amit nem szerettek magatokban. Én is. Neeeem, kedves trollok, bármily furcsa is,nem a pocakom körmérete lenne az.
Mégis boldog vagyok, és jól érzem magam a bőrömben.
De nem volt ám ez mindig így...
Az egész sztoriban a legnevetségesebb (kiskoromban azt mondtam legröhögségesebb,haha), hogy akkor sokkal vékonyabb voltam, egészségesebb hajjal, és babapopó arccal. Nem, ezzel megint nem a seggfejségre céloztam.
Szóval akkoriban nagyon rámjárt a rúd
azt hittem. Nem voltam sem azzal kibékülve, ami belülvoltam, sem azzal, ami kívül. Csak a képeket visszanézve tűnik fel a vékonyságom is. Meg hogy a viselt melltartóm is feleakkora volt,höhö:D
Akkoriban sokszor jött a fogadd el magad maszlag. Én meg csak bámultam a hülyékre,hogy csesszus, ezzel mégis mit akarsz? Ilyen meg olyan szar vagyok, már hogy fogadnám el magam? Változtatni kell! Fogyni még! Növeszteni a hajam! Egyenesre görbíteni a lábaim! Satöbbi!
Aztán változtak az idők, és vele az életem is, felszaladt pár kiló, felszaladt pár mosoly, felszaladt pár adag magabiztosság, felszaladt
egy adag én.
Nem tudtam, mit jelent. Megmaradtak a barátok, de jöttek újak, jöttek bulik, jöttek csalódások, és jöttek életem legszebb napjai. Már tudtam ki vagyok, és épp ezért nem érdekelt, más mit gondol.
Tudtam, hogy én vagyok, és épp ezért eltörpült az én. A tinikora mindenkinek egy hatalmas egoista buborék. Aztán beteszed magad a megfelelő helyre, és az én már nem is annyira fontos.
És ha most hozzámvágod, hogy fogyjál le!, meg jön a baba?, hát én nem tudom annyira a szívemre venni, mint amennyire kellene, mert idegenek frusztrált beszólásai nem hatnak meg.
Érzi ezt bárki rajtam kívül? És értitek mire szeretnék kilyukadni? A fogadd el magad csak egy maszlag, majd ha tudod ki vagy,és hol a helyed, na akkor elfogadtad magad...
Nektek mi a véleményetek a témáról? ÉS erről a bejegyzésről? Ezek a lelkizősebb témák -leírásban- újak nekem, de ez most annyira ki akart törni, hogy leírtam és jól esett. Legyen máskor is, ha előjön a szóhányás?
p.s. a továbbra kattintva nézegethetsz rólam régi képeket
